Korfu / Sidari

KORFU- SIDARI

A Görögország nyugati partjainál található Ion- tengeri szigetek legnagyobbika. Területe 592 km2 , lakosainak száma 107,600. A sziget 58 km hosszú és 27 km széles.Földrajzi elhelyezkedése miatt különösen fontos szerepet töltött be a Kelet és Nyugat kapujában.
A történelem során mindenki szemet vetett rá és elfoglalta kezdve a görög városállamoktól (Athén és Korinthusz) a későbbiekben Gótok, Lombardok, Szaracénok birtokolták, majd a sziciliai királyság után az itáliai városállamok uralma következett - Genoa és Velence.

Korfu egy különlegesen vonzó része a görög szigetvilágnak. A kultúrák keveredése a sziget jellegzetes épületein is megfigyelhető. A szigeten tett körutazás során ellátogathatunk a közigazgatási központba, Korfu városba is. Meglátogathatjuk a nagyobb településeket, mint pl. Paleokastritsa, Benitses, Kavos, Gouvia, Sidari, Kasiopi, Dassia, Kontokali, Messonghi, Pelekas, Moraitika, melyek mind-mind különböző ellenállhatatlan atmoszférát sugároznak.

Ezen a sokszínű sziget egyszerre tudja nyújtani a teljes kikapcsolódást és a nyüzsgő éjszakai életet is. Korfu, mint egy nemzetközi turisztikai központ, a látogatók legkülönfélébb igényeinek is meg tud felelni. Minden évben turisták ezreit vonzza a sziget lélegzetelállító szépsége, a pompás tengeri kilátás, a dús, buja növényzet, és a angol és olasz stílusú épületek. A görög szigetvilágban egyedülálló műemlékek és kristálytiszta tengeröblök szépségein kivül a lakosság vendégszeretete is hozzájárul, hogy évről évre egyre többen térjenek ide vissza.

Látnivalók

Achilleon

A korfu-Benítsai úton, Korfutól 7 km-re az Akhillíon – mely a magyar látogatók körében inkább csak Sziszi-palota néven ismert - Korfu egyik legbizarrabb, de ugyanakkor a legnépszerűbb turistalátványossága is. 1890-ben Erzsébet osztrák-magyar császárné és királyné megvásárolta ezt a birtokot, mely 150 m-rel van a tengerszint felett, és a nagy olasz építész, Carito neoklasszicista csodát tervezett ide, melynek stílusa sokak szerint a jó ízlés határait súrolja. II. Vilmos császár 1907-ben, kilenc évvel az Erzsébet elleni anarchista merénylet után vette meg a palotát, és itt töltötte nyári szabadságát az I. világháború kitöréséig. Erzsébet az épületet legkedvesebb mitológiai hőséről, Akhilleuszról nevezte el. Itt áll még egy szerényebb múzeum is a hozzá tartozó bizánci stílusú kápolnával, monumentális freskóval, reneszánsz stílusú ebédlő- és a főbejárat előtti festett oszlopokkal. A múzeumban Vilmos császárnak külön emlékszobája van, ahol látható az a nyereg, melyen előszeretettel ült a császár munka közben. Az épületet körülvevő parkban antik szobrok másolatait láthatjuk, ilyen például a Haldokló Akhilleusz, mely a berlini szobrász, Herter alkotása, vagy Goetz Akhilleusz győzelme című bronzszobra. Megtekinthetjük még a múzsák szobrait és több híres görög költő mellszobrát is. Félúton lefelé a kertben egy nyitott pavilonban látható Erzsébet császárné szobra, melynek szépsége csak azért nem tökéletes, mert márványból nagyon nehézkesen tudták megformálni a századforduló divatját követő különleges ruháját. Furának tűnik, hogy a kifinomult ízlésű császárné hogyan tudta elfogadni vagy inkább elszenvedni korának nyers, vulgáris ízlésvilágát A kert feltétlenül megér egy látogatást. A palotát 1962-ben teljesen felújították, de az épület jellegzetes vonásait gondos odafigyeléssel sikerült megőrizni.

Bizánci Múzeum

A múzeumnak a Panagia Antivouniotissa-templom ad otthont az Arseniou sétálóutca végénél, a várostól északra. Az Antranik étteremtől lépcsőn is megközelíthetjük az épületet. A múzeum gyűjteményében a XIII-XVII. század közötti időszakból származó velencei és bizánci ikonokat csodálhatunk meg. Az egyik legszebb darab ezek közül a XVII. századi festő, Emanuel Tzanes munkája. Ő volt az a művész, aki Korfun először alkalmazta a templomi festészetben a különleges krétai stílust. 1979-ben fedezték fel az elhagyatott Szent György-templomot a Régi Erőd alatt. Mára az épületet restaurálták, és régi pompájában tekinthető meg.

A katedrális

A Platia Konstantinou tetején. A Barlangi Madonna (Panaghia Spiliotissa) temploma, a Mitrópoli tiszteletet parancsoló háromajtós ortodox katedrális. A templomot 1577-ben építették. Egy lépcsősor tetején áll, főhomlokzata a kikötőre és az Új Erőd felé néz. A katedrálisban őrzik Szent Theodora fej nélküli testi maradványait egy ezüsturnában (Szent Szpiridon mellett ő a sziget másik védőszentje). Holttestét Konstantinápolyból lopták át Korfu városába. Az ereklyetartót évente csak egyszer nyitják fel. A templom másik érdekessége Bonatzic Tzanis tíz képből álló ikonosztáza, mely Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázolja.

Áyios Spyrídon-Templom

Odhos Vouthrotou A sziget leghíresebb temploma, mely két házzal a Liston mögött, egy kis téren áll. 1589-ben építették egy korábbi, Szent Szpirídon tiszteletére emelt templom helyett, mivel azt a városfal építésekor lerombolták. Hozzáértők szerint harangtornya (mely a legmagasabb a szigeten) nagyon hasonlít a velencei ortodox görög Szent György-temploméhoz, azonban a turisták számára az igazi érdekességek a templomon belül láthatók. Amellett, hogy Tínosz szigetén kívül ebben a templomban található a görög egyház legnagyobb ezüst kegytárgygyűjteménye (kandeláberek, fogadalmi ajándékok), itt láthatók a sziget védőszentjének, Szent Szpirídonnak relikviái is. A mumifikált testet egy kápolnában, művészien kidolgozott ezüstszarkofágban őrzik, a szentélytől jobbra. Az ereklyetartót külön erre a célra készítették Bécsben. A szarkofág üvegbetétjén keresztül vethetünk egy pillantást a szent ráncos arcára és kezére. Papucsba bújtatott lábát nagy tisztelet övezi. A szegény ciprusi pásztorból, Szpirídonból szerzetes lett, majd később püspök, mely megtiszteltetést jámborságának és csodatételeinek köszönhette. Kr. u. 350-ben halt meg. A legenda szerint koporsójából kellemes illat szállt fel, és az exhumálás után teste épen került elő a koporsóból. Ezek után helyezték ezüstszarkofágba. A XV. században, megmentendő szent ereklyét attól hogy a törökök meggyalázzák, Konstantinápolyba menekítették. 1460-ban, alig valamivel azelőtt, hogy a törökök elfoglalták a várost, egy öszvérhez szíjazott szalmabálában visszacsempészték Szpirídon földi maradványai Korfu szigetére. Évente négyszer – virágvasárnapon, az azt követő első szombaton, augusztus 11-én és november első vasárnapján – körmenetben hordozzák végig az ereklyét a városon, hogy megemlékezzenek a szentnek tulajdonított csodálatos megmenekülésekről: a XVII. Század két pestisjárványától, a XVI. századi éhínségtől és a XVIII. században a törököktől. Ezen kívül a templom még itáliai falfestményekkel is dicsekedhet, melyeket 1830 körül állítottak helyre. A mennyezet Damaskinos művei, a szentkép csodája és a négy evangelistának a képe díszíti. A Szent Szpirídon-templom délkeleti sarkánál egy hangulatos kis teret találunk, ahol a Miasszonyunk (Panayiaton Xehon) – templom áll.

Korfu Város (Kérkira)

Korfu város – vagy Kérkira, ahogyan a helybeliek szokták emlegetni – a sziget keleti partján fekszik. A kicsike termékeny félszigeten álló város két részre tagolódik – a déli Garítsa városrészre, és az északira, amit Áyios Nikólaosnak neveznek. Az északi városrész legmagasabb pontján áll a velencei erőd, melyet egy sajátos, védelmi célokat szolgáló vizesárokkal leválasztottak a szigetről. Ez az északi rész az óváros, mely az évszázadok során alig-alig változott – inkább csak kialakult, mintsem kiépítették, és ma már toldozott-foldozott szűk utcácskái csak a gyalogosok számára járhatóak. Mindezekkel párhuzamosan változott is a város, és manapság magán viseli az összes itt megfordult hódító kultúrájának sajátos jegyeit. A modern városrészben széles sugárutakat találunk, nagy terekkel, mint amilyen a Venetian Spianada vagy az Espanade. Azután ott vannak a cantouniá-k, melyek az Espanade-ról indulnak: kanyargós, macskaköves utcácskák, melyeket a velenceiek által épített 3-4 emeletes gyönyörű házak szegélyeznek. Az erős velencei hatás mindenütt felismerhető a városban, de a franciák is itt hagyták nyomaikat, és néhány György korabeli angol stílusú építményt is láthatunk. Természetesen ezeken kívül még bizánci templomokat, erődöket, velencei lépcsőket, francia stílusú erkélyeket, olaszos spalettás ablakokat is találunk városszerte. Végül, de nem utolsósorban a turizmus is rányomja bélyegét a városképre a minden igényt kielégítő modern szállodákkal.