Amit illő tudni:

Görögország (görögül |Ελλάδα, Elláda, , vagy Ελλάς, Ellás,), hivatalos nevén a Hellén Köztársaság [Ελληνική Δημοκρατία],ország Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával Macedóniával és Bugáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom valamint a török utalom négy évszázadának emlékei.Görögország a demokrácia,a nyugati filozófia,az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek, 1995 óta a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iraklion, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Görögország nyaralás, üdülés, körutazás

Görögország egyike azoknak a közkedvelt országoknak, ahová a magyarok leginkább szeretnek eljutni egy nyári utazás, üdülés végállomásaként. Miért is olyan közkedvelt úticél Görögország? Ennek számos oka van, most csak néhányat említünk meg:

Viszonylag olcsó nyaralást, kikapcsolódást hozhatunk össze.
Könnyű eljutni Görögországba akár autóval, busszal, fapados járattal, vagy hagyományos repülőjárattal.
Kellemes a klímája különösen azok számára, akik szeretik a nálunk megszokottnál magasabb nyári hőmérsékletet.
Tiszta és nagykiterjedésű tengerpartokkal rendelkező ország.
Rengeteg sziget tartozik Görögország fennhatósága alá, minden sziget egyedi (vannak közkedveltek, mint pl. Korfu, Kréta, Rodosz, stb.).

Nyaralás Görögországban:

Legtöbben, akik egyszer eljutnak görög földre megkedvelik és szívesen ismét elmennek egy másik alkalommal is. Ha csupán 1 hétre utazunk Görögországba, mondjuk a magyarok egyik kedvencére - Korfu szigetére és nem autóval tesszük ezt, vagy nem bérlünk a helyszínen autót vagy robogót, akkor nagyon keveset fedezhetünk fel ebből a csodás országból.

Természetesen mindenkinek más és más az igénye egy görögországi nyaralás alkalmával, van aki csupán a lazításra, kikapcsolódásra vágyik, akkor élvezheti a kellemes meleg tengert és a tengerparti fürdőzést, vásárlást, éttermeket. Aki ennél többet szeretne megismerni az országból annak ajánlott, hogy legalább 2 hétre utazzon oda, és egy görög körutazást tegyen néhány napot eltöltve egy-egy helyszínen, mint például a Meteorák a hatlamas sziklákra épült kolostorok közt.

Görögország fontosabb adatai:

Görögország területe majd 132 ezer négyzetkilométer Magyarországhoz viszonyítva mintegy másfélszer akkora. Ez kissé csalóka lehet mivel az összefüggő szárazföld nem sokkal nagyobb hazánknál csupán 107 ezer négyzetkilométer.

A további területeket a Görögországhoz tartozó közel 1400 sziget adja ki. Ezek a görög szigetek közt találhatunk néhány nagyobb szigetet, mint pl. Kréta szigete, Korfu szigete, Rodosz szigete.

A legtöbb sziget igazából nagyon kicsi ezáltal sok esetben lakatlan sziget, mint feltételezhetően a képen látható kis sziget is lakatlan. Ez a sziget Stavros-tól kb. 15 kilométerre, délre található Olimpias falu közelében, az ősi Stageira (Sztageira - Stagira) romjai mellett. Melyet Arisztotelész a nagy ókori görög filozófus, tudós és gondolkodó szülővárosaként tartanak számon.

Görögország szárazföldi határai közel 1200 kilométert tesznek ki és 4 országgal érintkeznek: Albánia, Bulgária, Macedónia (FYROM) és Törökország.

Ha Görögország tengerpartjainak hosszát összeadnánk beleértve az 1400 szigetet is, akkor több mint 15.000 kilométert adnának ki. Így nem csoda, hogy rengeteg szebbnél szebb strand várja az odalátogató bel- és külföldieket.

A hosszú tengerpartok mellett számos 2000 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó hegycsúcsot is találhatunk Görögországban. A legmagasabb hegy az Olümposz, ami 2917 méterrel magasodik az Égei Tenger fölé. Legtöbben a görög Istenek lakhelyeként ismerhetik az ókori görög mitológiából. Egy másik közismert és magas hegy a Halkidiki (Chalkidiki) félszigeten lévő Athosz hegy és a Kolostor Köztársaság.

Görögországban rengeteg látnivaló van az először és a sokadik alkalommal odalátogató turisták számára egyaránt. Ezért nézzen körül a Görögország portál további oldalain is. A baloldalon a navigációban láthat főbb kategóriákat (neveket), de ezek alatt további oldalakkal is találkozhat, csupán vigye rá a kurzort az egérrel.

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

Földrajz

Domborzat

Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
  - Jón szigetek: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
  - Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
  - Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
  - Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
  - Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Szantorini), Sifnos
  - Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
  - Kréta

Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Taigethosz.
Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat

A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág

Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.